2013. március 10., vasárnap

Paleóm története XXXVII. rész

A sors keze van a dologban, hogy úgy döntöttem, nem írok csak hetente egy bejegyzést. Ugyenis az elmúlt hetem nem szólt másról csak a fájdelomról meg a kínról és a kínról... ja, meg a fájdalomról. Az elmúlt hét keddjén hihetetlen erővel csapott le rám a köszvény. Talán a szüleim ünnepségén elfogyasztott jóféle veresbor, esetleg a húsok elfogyasztása miatt, nem tudom, de az biztos, hogy kegyetlenül kiegyensúlyozott roham. Ami azt jelenti, hogy a fokozatosság elvét betartva egy éj alatt úgy lenyomott mint Búvár Kund a német a hajókat a víz alá. Igaz kedden sétáltam egy hatalmasat a helyi Auchan áruházban, csigatempóban és utána már fel sem bírtam állni. Jött a mankesz és a nagy arc, hogy Ugyan már legyőzöm én kolhicin nélkül is. Mint a hülyegyerek ezt hajtogattam. Végül pénteken kiváltotta a fiam a gyogyót és egy fél nap alatt elmúlt a roham. A roham el, de a dagadt lábbal való mászkálás miatt szétcsúszott a boka csontozata vitézül s emiatt jött a bokadagadás és a vizesruha kúra Ami máig is tart. mankesz man visszatért :))) De hogy a paleórol is beszéljek, eredményeim több mint bíztatóak. Úgy lepuhult a hasam a hét során, hogy nagy rám a bőr! hatalmas élmény reggelente felhúzni a hasamat és kitapintani alatta az eddig szunnyadó izmokat. Mától újra súlyzózók bicepszre a tricepszre, mert észrevettem, hogy a karomon ha felemelem szépen gömbölyödik a bicepsz, de alatta a bőr megnyúlva lóg! Igazán cekci! Mérni még mindig nem tudom magam, de kitaláltam, hogy a mérlegen kérek szüleimtől a házassági évfordulónkra, úgyis mindig háztartási eszközt kapunk. Mutatok nektek igazi paleós húst. Őspaleó áruházban kapható talán Svédországban, persze csak látványpaleó de jól néz ki Újra el tudom mondani Neked kedves olvasóm, hogy a fájdalmak ellenére, amit tudom, hogy testem generál az elvonások miatt,Soha nem fogom feladni és ha nem is nyárra, de hatalmas változásról fogok beszámolni egy képsorozatban. Ezt az érzést semmivel fel nem cserélném, ahogy napról napra könnyebbnek érzem magam. Ez olyan, mint a drog, rászoksz és semmilyen süti vagy ropogós kenyér nem adja vissza ezt az élményt. Tehát megéri! És azt látom, hogy egyre több ismerősöm szeretné elkezdeni, csak még olyan szakban vannak, hogy kifogásokat keresnek. Volt olyan aki azt mondta, hogy az ő testének szüksége van a kenyérre, volt ki szimplán csak nem tud lemondani a kenyérről tésztáról, de hiszem, hogy nekik is sikerülni fog! Mondták már, hogy, persze neked könnyű, neked van akaraterőd! Nincs nekem sem több, mint neked, barátom, csak én eldöntöttem, hogy megcsinálom, és eszerint élek. Eleinte túl lelkesen elérhetetlen célokat állítottam magam elé, Mint hogy nyárra meglesz a - 50 kg. Nem valószínű, hisz nem megy a mozgás, de mindent megteszek. Lelassult a folyamat, de érezhető a változás naponta. Végre elértem, hogy a hasamból kezdek leadni és ez mintegy igazolja az eddigi utam helyességét. csak ez a fájdalom ne lenne. Kikészít testileg lelkileg, de hiszem, hogy ha kivirul az idő, én is jobban leszek. Már tudnék hosszan sétálni de a lábam nem engedi. Egyfajta blokád ez amit a testem állít, mert tudja, ha mozgok gyorsabban fogyok és nem adja könnyen a fáradtsággal megszerzett zsírréteget. Ma remélem meggyógyul annyira, hogy holnap elhúzzak a boltba bevásárolni lévén fiam névnapja lesz és főznék valami csodát. Erről is beszámolok egy hét múlva. Ne adjátok fel!!! Aki még tette volna kezdjen el bármilyen diétát, ha cssak annyira is , hogy kevesebbet eszel! hidd el meghálálja a tested, ha más nem fájdalommal, de az is egy jelzés! Érzed, hogy élsz ezután a hibernáló tél után. Jövő héten jövök...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése