Három hete... de lassú!

Nu, dárágoj gyétyi, ahogy a boldogult Molnár Tanár Úr mondotta volt, bele van szarva az Istentiszteletbe. Ahogy megindult ez a vacak fogyás, amilyen tempóban az túl sok bizakodásra hurráoptimizmusra adott okot. Ámde! Mint mindig most is túl hamar pofáztam el hogy mennyire jó és megindult. Három hét alatt csupán 10 kiló a fogyás, de ez nekem nágyon kárcsú! Tudom nem egészséges a nagyobb tempó, meg úgyis visszajön blablablabla... Ahhoz képest ami ennek a blognak az elején van nágyon kevís! De nem baj folytatódik a hadművelet. Egész jól betartom, igaz a napi ötszáz kalória két hét tán a sunyiba süllyedt, de így is jó nehéz betartani ezt a napi paleót. Rájöttem a paleó magában kevés, mértéket is kell szabni. Merthogyaszongya, hiába nem eszek cukrot, lisztet miazmást, ha mondjuk befalok egy nap két kiló mandarint vagy egy fél disznót. Egyszóval a paleó önmagában nem csodaszer barátim, kell a mozgás és a mértékletesség ahogy az a népszerű regény a Biblia mondja. Szóval a mai szentenciám ennyi híveim!  Hiába eheted a egengedett ételt, de NE ZABÁLJ! Mert dagadt maradsz! Holnap vagy utána hozok néhány képet az edzésről hogy kapj kedvet és emeld fel a hatalmas segged és mozogj! Mára ennyi! Csűcsákányautóriasztóberendezés!