2013. március 24., vasárnap

Paleóm története XXXIX. rész.

Ismét elröpült egy hét, új fájdalmakkal, kétségekkel, de rendíthetetlenül haladva az úton. Ami legjobban zavart a héten az a lányom szülinapi tortájának megmaradt része volt ami péntekig díszítette a hűtőt. Ezután a kukába került. Micsoda pazarlás! Ismét csak meglátszott , hogy paleóm kezdetéig ki volt itthon a házidisznó! Aki mindent felfal, de cserébe hízik is rendesen. Immár nyugodtan elvethetem azt az olcsó dumát amit vakító kövérségem alatt előszeretettel ismételgettem mindenkinek, de leginkább csak én hittem el, még anyám sem! Azaz, hogy kevesebbet eszem mint a nejem! Volt rá példa valóban, hogy kevesebbszer ettem és nem akkor amikor a család, de higgyétek el, hogy végül minden hízlaló anyag az én gyomromban kötött ki! És tette a dolgát rendületlenül! Ma már látom. S okolhatom a stroke-ot az évi húsz kilós hízásért meg a körülményket, de igazat csak akkor mondok ha egyedül Csabikát okolom, minden eddigi plussz kilómért! Kellet egy kis idő, hogy rájöjjek erre, és kb úgy 120 kiló felesleg, ami majdnem végzetessé vált! Hétfőn bekapta a szerencsétlenül tartott hüvelyk ujjamat a centrifuga, ami akkor nem volt gond. Igazából pár nappal később kezdett el istentelenül fájni amikor is rájöttem, hogy két évvel ezelőtti csuklótörésem emlékeit ébresztette agyamban az eset és vidáman akkorára dagadt, hogy szinte felemelni sem bírtam. Még most az ellátás hatására sem akar úgy gyógyulni, mint ezelőtt! Leginkább bal kézzel végzek mindent! Miért nem gyógyul? Mert egy vén bolond vagyok aki azt hiszi mindenre úgy fog reagálni a teste mint ezelőtt tíz évvel. És ez hatványozottan igaz a fogyásra is. Míg más ennyi kajától már délcegre fogyott volna e három hónap alatt,én még az a kerek nyomorult vagyok! Mert hiába a kajamegvonás és a paleó áldása, ha mindig van valami kínom,ami miatt nem tudok megfelelően mozogni. Viszont az már dícséretes, hogy köszvényrohamaim múltával elmenvén egy nagyáruházba lihegés és letámoszkodás nélkül bírtam végigjárni a tárlókat. Csak ér valamit ez a módszer. És még egy! A köszvény ellen nem kell csodaszer, illetve csak részben. Mert újabb hazugságon kaptam magam. Kipróbátam a Milurit nevű gyógyszert ami a köszvény megelőzésére szolgál és amit már vagy húsz éve ajánlgat nekem a háziorvosom. Eddig megijedvén erős vízhajtó hatásától boldogan hanyagoltam. Mi lett a vége? Három hónapos köszvényroham ami négy öt naponta megújjult.Most a Milurit, a kurkuma , némi woodoo varázslat és sok sok ateista ima hatására már lassan két hete, hogy nincs ilyen irányú panaszom! Persze tudat alatt csinálok magamnak fájdalmat mint afféle mazochista állat. ha kell belenyúlok a forgó centribe vagy hasraesek. Mert nem élet az élet emésztő fájdalom nélkül. A kajáról nem beszélek mert az nagyon egysíkú lenne és gyakorlatilag nem eszem semmi jót. hiszem hogy a kevés kaja sokat segít. Mostanában minden vacakra tormát kenek új íz gyanánt és ez jó. Kicsit leálltam a répával, helyette gombát és fehérgyökeret esetleg uborkát és hagymát tálalok magamnak. Nemsoká jön a mennyország a sok friss zöldség! Igaz ha ilyen időnk lesz, még májusban sem lesz zöldhagyma. Bízzunk! Végül egy kép a nem egészen három hónap summájára. Úgy hiszem teljesítettem vállalásom első részét miszerint névnapomra ledobok ötvenet. A fele megvan és Csabanap július hatodika. Egy hét múlva jövök kedves olvasóm, remélhetőleg, fájdalommantes jobb hírekkel addig is minden jót neked és kopó túlsullyodnak.

2 megjegyzés: