Paleóm története XLVIII rész.

Azért akárhogy is nyávogok csak ütősre sikerült ez az utolsó hónap. Látványban mindenesetre számomra tetszetős. Mindig eszembe jut anyám szállóigéje mely szerint " aki sír attól el kell venni" Na, tőlem ezt már senki nem veszi el! Nincs olyan Isten, fehér kenyér, vagy cukor, torta miazmás ami elveszi ezt tőlem. Egy nagy nagy szerelem rá tudna venni bármire, de azt hiszem ez esetben nem híznék :) Mikor összeraktam a képet, öt hónapja először látom az eredményt. még számomra is ütős, pedig én minden nap látom ezt a képet mármint az utolsót. Az elsőt pedig nem akarom soha többé a tükörből. Jó lesz röhögni rajta vagy az unokáknak mutogatni, hogy ez a deltás, izmos nagypapi így is nézett ki! Ezen a héten megtaláltam az egyetlen olyan almatermést a bolygón ami nem kásás, viszont jóízű nagyon emiatt aztán a héten szinte csak almát ettem. Nem is volt semmi gondom csak a székrekedés. Még mondja valaki, hogy alma segít ennek megoldásában. Ja, hogy kiadás csak ott lehetséges ahol bevétel is van? Erre nem jöttem rá azonnal és nehéz perceket okozott a rendes reggeli trón hiánya! De most ott tartok, hogy a felgyűlt gyomorsav egy fergeteges hasmenésben nyilvánult meg ami úgy kell a fogyózónak, mint egy falat kenyér kellene normál esetben, De nem kell, mert nem eszünk ilyesmit! A hasmenés, meg kiválóan karcsúsít, csak ha erre adod a fejed igyál rengeteg folyadékot, hogy pótold a kiadást! Ez szar téma erről ennyit. Mivel , mint már mondtam, úgy lóg a két mellem, mint két üres tescós szatyor és a frankó ízületeim miatt nem próbálkoznék ekkora súllyal fekvőtámaszt csak úgy Á/Kopp, ezért visszanyúltam az ősi, erőemelő koromban a bávatag betegségből felgyógyuló sporttársaknak előírt edzéshez , miszerint egy lépcsőnél kezdet a fekvőtámaszt, de amíg bírod, és naponta mégy egyel lejjebb! Egy idő után úgy nyomod majd a fekvőt mint hülyegyerek a dudát abban a bizonyos Sevrolettben. Mert hogy nem Chevrolet az tuti mert Fenyő sem Sevrolénak ejtette. De jelenlegi takonykórom ezt sem engedi. Újfent működik a bálnaeffektus és eszerint ha a hájam csökkenőben hajlamos vagyok megfázni, ami ebben a forró nyárban egyáltalán nem ritka dolog! De megint csak süketelek elvtársaim a Zúrban! Ahelyett, hogy elmondanám, mivel ez alma nagyon bevált még folytatom annak ellenére hogy amikor rajongani kezdtem anno egy egy zöldségért és le is írtam nektek, három nap múlva méla undorral vágtam a kukába. Az alma nem ilyen. Az végeredményben semleges, mint a víz. Az almapálinka meg erős, de jó! Igaz csak a pofám nagy, mert mióta palózom úgy két alkalommal próbáltam meg inni, de hol van már a tavalyi hó? Nem azért mert hamar berúgtam, hanem mert a szesz semmilyen formában nem esik jól. Én sem értem. De ha ez az ára annak hogy becsületes kocsmajáró emberből egy vékonyabb, de boldogabb fazonná váljak, hát igya meg más az összes piát! Ez most durva volt az én számból? Lesz még durvább is, amikor majd a kaját kezdem el fikázni néhány hét múlva! Hiszem megvilágosodtam! EMBEREK, MÁR LÁTSZIK, HOGY VOLT/VAN ÉRTELME AZ ERŐFESZÍTÉSEIMNEK!!!!! És ez a tudat elegendő endorfint ad ahhoz, hogy ne a kajában keressem a boldogságot vagy a piában a felejtést, mert valljuk be mindnyájan ezt tettük kövéren, és mást hibáztattunk vagy legalábbis a körülményeket! Legyetek kitartóak és jövő héten is olvassatok! Aki személyesen akar beszélgetni velem erről vagy bármiről esetleg jól pofán akar vágni azt várom szombaton a Debreceni Kálvin téren ahol a Könyvhét alkalmából dedikálom egyik regényemet 10-16 óráig. Legyetek boldogok addig is