Paleóm története LVII. rész

Nos, nyájas olvasóm, hogy az agyonolvasott ponyvaírók retorikájával éljek, ez is meglett! Kipipálhatom! Ígértem ilyet, súlyommal kapcsolatban, ígértem olyat, de ami reális volt megoldható azaz az első ígéretem az íme realizálódott. Ez év január 03 és október 22. azaz a szülinapomig lecsúszott a francos ötven kiló. Emlékszel még? 210 kg volt az induló súly, immár 160-at mutat a mérleg. Fanyalgók megszólaltak mikor kiposztoltam a fészen, hogy mi az a 70 deka még a 160 után. Nos az ott 70 deka! Egyrészt pontosan nem tudom honnan indultam, csak annyi bizonyos, hogy 210 körül, de inkább felette voltam. Marhamázsán mértek és ott nincs deka, és iszonyat billegett a mérleg nyelve, de le is ugrottam azaz inkább leájultam amikor benyögték az értéket, tehát az induló súly az nem dekára pontos, de annyi megvolt az bizonyos. Tehát az a 70 deka ott van még! Ez van! Csináld utánam s majd akkor mondd, hogy ez a fogyás csak 49.3kg. Na, de ha annyi hát akkor is a régi határőr mondással élek. Öreg vagyok beleszarok! Most újfent a megutálok valami ződet amit folyton zabálok reneszánszát élem, Így jártam kúrám elején a répával, a padlizsántól ma is hányok, nyár végén a tök, most pedig a zeller. Jó cucc a zeller, párolva rántva, sőt mint a sültkrumplit úgy is el lehet készíteni, de jelenleg lelkesen utálom! Kicsit sok volt belőle! Egy héten hatszor ebédre, magában. Null kalóriás a lelkem szinte és hát ugye ezért az ötven, na jó 49.3 kilóért meg kell harcolni. Pedig időközben néha lazára vettem a fogyit. Szülinapomon is bevágtam egy szeletet a tortámból, de újfent nem érdekel. Majd csak akkor állok mérlegre ha megint túlleszek pár kilónyi zelleren. Így néz ki manapság a hétköznapi menüm, Reggel két alma, ebéd zeller valamilyen formában, délután kis felvágott vagy tepertő magában, esetleg hagymával. Napközben kb 3 liter víz lecsúszik. Nem túl ingerdús kaja de célravezető. Hisz leírtam már elégszer miért is kezdtem bele és lassan odaérek. Számításaim szerint jövő nyáron elérem a 110-120 kilót és az lesz az a pont amikor azt mondom, hogy ez már élhető. Nem azt hogy vége a kúrának, mert számomra az egyenlő lenne a halállal hisz hamar visszahíznám amit leadtam, talán hónapok alatt, így életem végéig folytatom ezt a félpaleót, kényelmesen nyugodtan. Néha néha lesznek konszenzusok, de csak ha sikerült elérnem és egy ideig megtartanom az álomsúlyt. Szóval egyenlőre ez a helyzet kormánypárti szlogennel élve a Kilóharc terén. Ha valami változás van jövök. Csók a család!

Paleóm története LVI. rész

Kicsit később jöttem, mint ígértem, de semmi nem történt, kössünk egyességet olvasóm, ezután csak akkor érkezem, ha történik valami. Hadd kezdjem úgy a mai bejegyzést, mint az isteni Hofi.
 Te, haver, figyelj!
Megint rájöttem az okosságra, csak ezért írok. Egészen a múlt hét végéig én is abba a hibába estem folyamatosan, hogy egy egy jól sikerült fogyis szakaszban amikor mondjuk 2-3 napont át sikerült betartani sőt alulteljesíteni a magam elé kitűzőtt kajamennyiség betömését akkor utánna ha reggelente kisebbnek éreztem a hasan egyből ugrottam a mérlegre. Utána meg estem, de pofára. Más alkalmakkor pedig ha csak, hogy a mai divatos kifejezéssel éljek, random álltam rá, egyből befostam a gyönyörtől. Valahogy nem az volt az első gondolatom, mint általában, hogy " Szar ez a mérleg, tutira gyenge az elem benne", hanem az öröm, hogy lám, s úgy dagasztotta a mellem a büszkeség hogy a mérleg egyből ugrott két három dekát felfelé. Engem minden hízlal .Esküszöm! Múlt alkalommal Edit kirakott a fészes falára egy veknit szépen felvágva, na hát én azt nézegettem vagy öt percig, elméláztam, álmodoztam, talán még rágtam is esendően, és láss csodát másnap reggel húsz deka plusszom volt! Na, de miért is kezdtem bele ebbe?
Rájöttem, hogy nem azonnal érvényesül a kilók eltünése, hanem úgy 3-5 nap múlva, de akkor erőteljesen! Mivel keddre a szülinapomra 22-én meg akarom magam ajándékozni a minusz ötven kiló eufóriájával ezen a héten hagyom a francba az általam felállított tudományos zabálást. Eszem sokat, azaz sokszor. Mindig picit és paleósat. Most reggelire például két alma csúszott és az ebéd tepsiben sült csirkemáj lesz dinsztelt hagymával vacsi a szokásos. Semmi. Délutánra úgy 3 körülre marad még a májból  ( hagyok)  két darabot és azzal le van zárva a mai cucc evés terén. Így telnek ezek a napok már csak 6 jövő kedddig és akkor talán minden oké lesz. . Ki fogom próbálni aznap, hogy felveszek a vállamra egy cementes zsákot és járok kelek vele egy kicsit, csak hogy tudjam, ennyit adtam le! Drukkoljatok, Jövök ha lesz miért!

Ja és kedves Geo, köszönöm az unszolást, megtaláltam a beállítási lehetőséget a blog szekesztésében.

Paleóm története LV. rész

Megy ez csak csinyáni köll! Mondta Csuja Imre a cigány vajda szerepében. És milyen igaza volt! Az előző bejegyzésben leírtak szerint ettem, igaz eléggé gázos, mert estére a vasszeget is befalnám, de hatásos. Közben volt egy jó nagy túrám a farkasok szigetén ahol többet mentem mint az elmúlt évben összesen. Mert tudtam menni, nem mert muszáj volt. Másnap reggel szokatlanul lapos volt a hasam, így mérlegre pattantam és csodát láttam, az a hét meg a hatalmas séta 3.2 kg os fogyást eredményezett. Jelenleg a 164.8 kg on állok. Azaz ez a múlt vasárnapi eredmény, azóta is volt egy éji túrám. Hát az valami fantasztikus volt. A 80 as években rengeteget jártam haza éjjel, lévén, hogy kamasz voltam.Az éjszakai város kihalt, balzsamos hangulata, óvó, csendes légköre semmivel sem hasonlítható össze. Már majdnem elfelejtettem milyen is ez. Hisz vénségemre nyolckor általában már ágyban vagyok.Szerdán elmentem megnézni jóbarátom Koroknai Árpi koncertjét a Roncsbárban. Az Acoustic Gallerry szolgáltatta a jó zenét ott. Fergeteges koncert volt. Amikor kiléptem az ajtón úgy döntöttem, hogy ha már időutazás akkor legyen teljes,így gyalog indultam haza a kertvárosba. Egész jó tempót diktáltam, hisz 40 perc alatt hazaértem úgy hogy nem a felüljáró alatt, hanem rajta mentem át a síneken. Szóval hegymászás is volt, és ez a kis túra nem mellesleg megint csak hasznos lehetett a kilók számára. Még nem tudom mennyire, vasárnap mérem. Mindenesetre ezek után valahogy nem tudok leülni ha csinálok valamit. Űlve főztem, a kád szélén kuporogva mostam, ma már állva csinálom ezeket. És ezt a paleónak és jótevőmnek Majának köszönhetem aki elindított ezen az úton, okos, higgadt érvelésével, mert tudta, hogy az igazán kövér embereknél a közhelyekkel nem lehet semmire menni. Gondolok itt arra a sok hülyeségre hogy " Magadért csináld", vagy a " gyermekidért fogyjál le" és egyéb ökörségek. Másik tahóság amit szoktak mondani az hogy "fejben dől el" Nálam nem ott, pont a másik végén, de ez lényegtelen. Tudnod kell ha a tested rádöbben, bármilyen apropóból, hogy le kell fogynod akkor elindít az úton és neked menni kell rajta. Ha bírsz! Ha nem, és belesüllyedsz az önsajnálatba, meg nem bírsz kimászni a tagadási szakból akkor hamar beledöglesz. Mi is az a tagadási szak? Én szakaszokra bontom a dagadtságot, mint a terhesség trimesztereit vagy a komoly betegségekét. Szóval létezik a dagadtá válás folyamán a: - Nem történhet baj, nagyon penge vagyok, zabálhatok bármennyit szak ( Fiatal felnőtt korban) - Nem baj ha eresztek egy kis pocakot az úgyis tekintély szak ( huszas évek vége harmincas eleje) - Még mindig hódító vagyok, de már nehéz focizni a kölyökkel szak ( harmincas közepétől a végéig) - Tagadás, fel nem ismerés szaka ( Negyvenes első év) Ekkor már mint egy bálna. - Magamnak is hazudok szak azaz a még mindig csak 120 kiló vagyok szak ( egyéni korban) . Oké orbitálisan dagadt vagyok, de a gének tehetnek róla. Kit érdekel ha oldalazva megyek be a budiba, még beférek szak. No én innen jöttem vissza, nem úgy mint szegény T. Zoli barátom aki egészen 270 kilós időszakáig tagadott és ma már kinn pihen a tölgyfák alatt. Nyugodj békében Zoli, legyen neked könnyű a föld! Én most a düh szakát élem meg! Dühödten keresem az újabb formáját annak, hogy még slankabb legyek. Igaz néha beszól az agyam, hogy sok lesz öcsém erre az évre, Hülye sztahanovista már túlteljesítetted a vállalásod , persze az ésszerű vállalást. Mert a Csacsa olyan állatfajta, hogy ha már csináljuk elvtársak akkor pengessük ezerrel.Hadd szóljon. Maja a megmondhatója, hogy nem volt könnyű rávennie, hogy belekezdjek sokat kellett baszo... noszogatni, hogy belevágjak. DE ha már csináljuk akkor rajta. B Edit, drága fészes ismerősöm szokott rendszeresen leb@szni, amikor elszáll az agyam. Tőle tanultam meg azt is hogy ha nem eszel semmit akkor többet hízol, mert a következő evésnél minden eltárol a szervezet. Szóval ebből az információözönből amit kapok raktam össze végül a Turbózsírkoptató diétámat, erős lekletüeknek. Maj a következő bejegyzésben pontosan leírom. Mert gyarló állatt vagyok én is és néha belefalok olyanba is amibe nem kéne, de nem redszeresen,így apró megingásokkal, de haladok a célom felé, egész jól. Jövő héten jövök ha Isten és a Párt is úgy akarja.

Paleóm története LIV. rész

Mindenkitől elnézést kérek, aki ezidáig rendszeresen olvasóm volt, a majd kéthónapos pauzáért. Százezer bocs ( és egy anyamedve).Igazából nem is nagyon lett volna mit írni, hiszen szinte csak dekákban volt mérhető a fogyás, bevallom férfiasan ezen időszak alatt meglehetősen elkurvultam. Lecsúszott néha egy egy kiflicsücsök, sőt egy két rendkívüli alkalommal még egy kocka Milka is. Szóval a szokásos öreg vagyok, beleszarok elvet követtem. Ez működik húszévesen, igaz nálam még akkor sem, hisz mi a fenétől lettem ekkora bálna? Meg is állt a fogyás azon melegibe! Most érttetem meg mit is jelent a paleopápa azon mondata, hogy ha tiltott kajákból teszel magad számára bármilyen csekély engedményt a tested azonnal reagál rá ás megtorolja.Ez így is van, bár nem kezdtem el hízni, annyit nem ettem, de egy dekát is alig fogytam. Mini jo jo effektus alakult ki. Felmentem 170.ig, visszaestem 168.ig és ez ment majd két hónapon keresztül. Mígnem észbekaptam és adtam ennek a dolognak egy második esélyt. Ez esetben Schobert Norbi kivételesen gúnymentes és bölcs tanácsát alkalmaztam paleo körítésssel. Miszerint gyümölcsöt csak reggel egyél , mert a fruktóz kell az agynak a napi működés során és így a tiltott gyümölcscukor hamar felszívódik ahelyett hogy lerakódna. Dére a jól ismert párolt zőccség, majd délután 15 és 16 óra között némi hús is jöhet. Ez bevált. Mintha egy startpisztolyt sütöttek volna el elindult a zsírpazarlás Usian Boltja a nevezetes száz méteren. Mint az állat! 169 ről négy nap alatt beleálltam a 166 ba. Mint amikor elkezdtem. És visszatért az az eufória is amit január végén érzett a testem az a megkönnyebbülés, egy sokak számára talán vágyott, de számomra zavaró mellékhatással. Nos hogy finoman fogalmazzak miről is beszélek, de eddig sem kellet soha Viagra még 210 kilósan sem, de most pláne.... szóval állandóan ez a betegség gyötör :) Ez talán a test felgyülemlett energiájának leadására irányuló kísérlet az agyam részéről. Próbálom máshogy levezetni. Az ülvefőző meghalt, helyette megszületett a konyhában zsezsgő. Rájöttem mennyivel hatékonyabb az ember ha nem döglik egy széken főzés közben hanem míg sül fő a cucc addig elmosogatok, blogot írok nektek, bármit, ellentétben a bálnakori szindrómával ahol szépen betespedtem a tűzhely elé ahová odahordtam nagy lihegve minden vackot ami a főzéshez kell, órákig megfőztem utána mosogatás, de a söprés mindig kimaradt mert nem voltam képes lehajolni a lapátért. Akkor erre voltam képes, ma már azt is bevállalom, hogy miközben főzök még elmegyek kimosni is a keverőtárcsással meg a centrivel. Hogy mi volt az ami rávett arra, hogy újratöltsem a fogyókúrát? Egy kép ami a legújabb kötetbemutatómon készült a bejegyzés alatt láthatod. Hányinger. Kilenc hónap alatt az énképem változott annyit, hogy sokkal kisebbnek láttam magam mint amilyen valójában vagyok, és újra szembesültem a szörnyű valóval. Már elszállt az agym az eddigi 42 kilótól és azt hittem hú de nagy dolgot vittem vvégbe, holott csak a felénél tartok. Na de ez a kép jól pofán vágott! Éppen időben! Mára ennyit, jövő héten jövök hétfőn, reményeim szerint immár rendszeresen.

Paleóm története LIII. rész

Hatos a közepe, beleestem már véglegesen a 160 - asok klubjába. Alakul ez ha nem akarom akkor is. Jó hangulatban vagyok mostanság, de ettől nem jobb. Has hatalmas még, de ember!, olyan flexibilis hogy hajtogathatom is. vagy felcsavarom, mint a szalvétát a gyűrűjébe. Ha nagyon figyelek és jól hajtogatom még a cerkát is megfigyelhetem tükör nélkül :) A séta meg úgy megy, hogy ha így folytatom Forestre magyarosítom a nevem, mert a futás már csak egy kis lépés ettől az állapottól. Egyszóval raj vagyok! Vagy mi? Eddig elég pozitív? Na, jó akkor nem mondok negatíva,t minden happy! Mondjuk itt az ideje, hogy a paleó egyes részeit átalakítsam a magam sajátságos diétámmá. De számomra még mindig az a lényeg, hogy ha nem muszáj nem eszem. Ez a lényeg, én marhaelindultam Pestre két almával, de egyet visszahoztam, ettem közben de nem parázok, hogy jajj mit zabálok a vonaton, mint a magyarok nagy része. Inni viszont kell! Sokat! Ha iszol olvad a kiló! MOzgásnak eegyenlőre elég a séta, napi pár órácska és sirály minden! Menni jó! sokat menni meg fárasztó, de hasznos. Stresszt balra el vigyor a füledig és nem lesz baj! Leszarom tablettára kell cserélni az összes gyogyót. Lassan beszerzek egy kerót és huss, már menni sem kell, mégis fogyok De ahhoz kell még vagy 10-15 kiló minusz. Valamint a gyümivel is vigyázzatok, hajlamos belőle az ember többet falni és a benne lévő fruktóz nem tesz jót, éppen ezért ha nagyon éhes vagy inkább vékonyra szelt karalábé vagy répa legyen a nasi. Ne hidd, hogy lazíthatsz 40 kiló után azaz hidd, mert így van, de ha nagyon belehúzol, hamar visszaugrik pár kiló és oda a komfortérzet. Esetemben a türelemmel van baj mostanság pedig látom lassan én is az eredményt. Kezdek rájönni, hogy kb jövő ilyenkor érem el az ideális súlyom ami 110-120 kiló és utána egy ésszerű élettel tartani lehet, de addig még akad némi lemondás, igaz egész jól sikerült kordában tartani a falási mániámat. Néha beugrik egy két tiltott falat, de öreg vagyok beleszarok, túlzásba sosem viszem. Legyetek rosszak, bár de ne zabáljatok, Egy hét múlva jövök!

Paleóm története LII. rész

A nemzabálás és a mozgás fogyaszt, míg a depi és stressz hízlal! Hét közepére meglett a 40 kiló minuszban, de addig pörgős programok, vándorlás a kánikulában, alig evés!= Eredmény! Hét második fele depreszió, szomorúság, hétvégén stressz, = Inkább nem mérem magam! Sokkal nagyobb a hasam. Találtam 20 deka fagyasztott cseresznyét az a mai reeggeli. Mire kiolvadt jó buggyant íze lett. Valahogy a depis időszakban motivációmat vesztem, no nem negymértékben csak annyira hogy marhára nem nézek oda két pogácsának vagy néhány aprósütinek ünneplés közben. A kenyér persze még ilyen agyhalott állapotban is tabu. De ennek a nem odafigyelésnek megvan az azonnali retorziója. Pattanás a bőrödön, nagyobb has minimális komfortérzet.Mindegy ma megfogom! Meg eegész héten, ma reggeli a már említett cserkó ebédre főtt csirkehús vacsi a cserkó maradéka. És így egész héten! pusztuljon a visszarohanó zsír! Lelkesen rakódik újra azt hiszi a balga, hogy feeladtam, csak mert nincs hangulatom! Nos rossz hírem van hájbáj! Előbb kötöm feel magam, minthogy újra hízni kezdjek!! Van már erre a célra kiváló kötelem is kétujnyi vastag. De egyszerűbb nem zabálni, hiszen a padláson a borovi fenyőgerenda nem biztos hogy megbír! Ahhoz még fogynom kell! Látod honnan ugrik elő a motíváció? Valahogy az ember ilyen hülye állapotban tartását veszti, összeeplöttyed! Nem csupán lelkileg, testileg is . Álmomban boldog voltam, és érdekes módon nem amiatt hogy sovánnyá álmodtam magam, mint általában, hanem mert a régi munkahelyemen jártam, talán az agyam úgy értékeli a dolgot, hogy már újra el tudnám látni a feladatomat. Szerintem is! Viszont az rémítő, hogy már nem attól vagyok boldog álmomban, hogy egy nőt ölelek, vagy soványan nyargalok, hanem hogy dolgozom! Kezdek bekattani! Ha minden jól megy jövő héten jövök! Jó minőség nagy szakító szilárdság!

Paleóm története LI rész.

Gyalogolni jó! soha nem hittem volna, hogy ez a mondat elhangzik az én számból valaha is. Legalábbis az utóbbi 10 évben. Sőt, megspékéelm még egy szóval : Gyalogolni kánikulában jó és hasznos dolog. olvadnak az emberről a dekák. Minap Püspökladányban gyalogoltam pár kilométert a rekkenőben, és nagyon jó eredménnyel volt a fogyókúra szempontjából. Megközlítttem vele az első lépcsőt. azaz a minusz negyven kilót. Ennek érdekébeen tagnap bevállaltam egy félnapos fizikaia munkát ma meg egy laza 3 km-es sétával kezdtem a napot. Postára mentem, meg vissza. Még néhány Deka hiányzik a 40 kilóhoz, de órákon belül meglesz! mai menü szintén a nyers ételek jegyében zajlik. Reggeli két paradicsom volt, ebéd egy közepes karalábé lesz, nyesen szeletkékben, vacsora pedig két vacak, savanyú alma. Jelenleg,mióta rájöttem, hogy hatodikáig képtelenség a minusz ötvenet összszedni, mert időközben néha elkurvultam, az a cél, hogy egy jó hajrával megközelítsem az etalont , de legalábbis jóval a negyven fölött zárjam első paleós félévemet. Kedves hölgyismerősöm, hangsúlyozom jogosan, megfeddet a minap, hogy nem átallok nyavajogni azon, hogy itt lóg, meeg onnan nem megy le, miközben ennyit fogyok. Most itt ünnepélyesen fogadalmat teszek, hogy ezentúl KIZÁRÓLAG száraz tárgyilagosággal valamint igen ritkán említem a plasztikacsemegét!!! Köszönettel tartozom még Angel nicknevű olvasómnak is aki mindig a gyaloglásra bíztatott. Kedves Angel ennek most jött el az ideje. Igazából most látom, mennyire gyarló és telhetetleen az ember. Év elején lazán kiegyeztem volna, mint a két Fecó 1867-ben, mármint Deák és I. Ferenc Jóska, abban, hogy csak tudjak biztonságosan menni és minden oké lesz. Erre mi történik nem egészen fél évvel ezen óhaj közlése után? Szaladnék is mint a nyúl. No, azért az még odébb van!De eljön az is! HISZEM! Ha meglesz a negyven minusz csinálok egy fotót újra, addig is jó paleózást nektek!