2013. február 3., vasárnap

Paleóm története X. rész

Mit érdemel az a bűnös? Emlékeztek még gyermekkorunk kedvenc játékára? Nos, ez jellemezte a hétvégémet, nem a játék része. Majdnem úgy döntöttem, hogy feladom az egészet a fenébe! A valódi támogatás hiánya felemészti az akaraterőt. A vicces az, hogy nem azért, gondolkodtam el a feladáson (életemben először), mert nem bírom tovább a fogyókúrát, hanem mert számításba kell vennem más érdekeket is. Mély sötét időszak következik a lelkemben annak ellenére, hogy jobb eszemre hallgatva mégiscsak tovább csinálom. A légkör, az ami megmérgezi a kitartásom. Feleségem influenzás s mint ilyen türelmetlenebb sérülékenyebb. Én aki ki vagyok éhezve a cukorra és a lisztre, mindenre ami el van vonva ingerültebb vagyok s mint ilyen sérülékenyebb, Hangsúlyozom ez nem panasznap csak objektívan le akarom írni naplómban az összes vihart ami ezt a diétát kíséri. Már igen vágyom ebben a törékeny lelki állapotban a megnyugtató érintésre egy csókra?, nem elég ha megértesz vagy támogatsz. Beteg nejem a pénteki gyüminap után fejemhez vágja /szerintem is jogosan/ , hogy még egy nyomorult narancsot sem hagytam neki mire hazaért. Labilis anyagi helyzetünkben, hiszen én alig pár ezer nyugdíjat kapok, igen nagy teher még a diétámhoz szükséges dolgok beszerzése is, nemhogy gyümi meg zöldségnapok tartása is. Parázs vita alakult ki a beteg és az enyhén depresszív ember között. Mint mindig én engedtem, hiszen valóban igaza van. Luxus ennyi pénzből húsdiétát tartani, nem beszélve a gyümölcsökről. Tehát feladom a francba és jöhet a vajas, zsíros kenyerek garmadája! Később objektívan átgondolva, nyugodtabban, eldöntöttem, hogy maradok, maradok paleós, még ha támogatás nélkül is, még ha érintések nélkül is, húsok nélkül farháton tengődve, de maradok paleós. Meghúzom kissé. Ennek ellenére kaptam a mai gyüminapra narancsot, nejem utolsó forintjaiból. Kormányunk még nem utalta a pedagógusok fizetését! Van négy narancsom, abból egyet meghagyok neki / így igazságos/ és néhány pinceízű és szagú ráncos almám. Sokat segítenek ezek a gondok, hogy huszadrangú kérdéssé, elhanyagolhatóvá váljon a kaja! Összességében nagyon örülök neki. Ma indul a napi két torna programja is, tehát, ha a kevesebb kajától megpróbál raktározni ez a nyomorult kihajtom belőle a szuszt is! És ez csak használ nekem. Megerősít lélekben, antidepresszál és nem utolsó sorban nem lesz igényem a fáradtság miatt semmiféle érintésre a mosdószivacson kívül. Kezdjük tehát! Azaz folytatom. Csacsa jelenti, holnap folytatom...

2 megjegyzés:

  1. Nagyon drukkolok, és nagyon nagyon átérzem a helyzetet. Bennem ma tudatosult, hogy ha a 100 000 + elszámoló számlát nem köhögjük ki a hónapban, kikapcsolják a villanyt.
    Amúgy részben megfogalmaztál egy fontos dolgot "vajas, zsíros kenyerek garmadája". Nem tartom kizártnak, hogy az olcsó élelmiszerekből az "egy adag" kerül annyiba, mint a hús vagy a zöldség "egy adag"-ja, hiszen ez utóbbiból egyszerűen kevesebb is elég.
    Holnap főzzünk együtt csirkefarhát levest, én azt fogok:)
    Ismeretlenül is küldök egy baráti biztató ölelést!

    VálaszTörlés
  2. Én is átérzem a helyzeted Edit. Nekem kapcsolták már ki a villanyt és több hónapig nem volt vizünk, a szolgáltatót nem érdekli a sirámunk, duma, hogy meg lehet egezni velük, de azért próbáld meg. Ma egy csoda folytán sertéspörkölt lesz, de ez kirívó eset holnaputántól farhát, mert, holnap meg zőccségnap . Köszönöm szavaid, sokat jelentenek! Ölellek Csaba

    VálaszTörlés