2013. február 16., szombat

Paleóm története XXIII.rész

Úgy gondolom, ebben a radikális kúrában kimondottan jól jön, sőt javallott egyfajta melankólia, esetleg egy minden mindegy szerű depresszió. Így sokkal könnyebb kibírni, ha nem várunk sokat az élettől, mint én akkor nem jelent gondot betartani a megvonásokat. Én ráadásul kihívásként értelmeztem! Életem talán utolsó kihívásaként! Megcsinálom, ha beledöglök is, de különben meg " öreg vagyok belesz@rok"! Kíváncsi leszek, mennyire rendít majd meg a jövő heti léböjt? Szerintem semennyire. Nincs szilárd kaja, hát nincs zabálás... nagy cucc! Kutyámat sem érdekelné, ha még élne szerencsétlen. Éppen ezért nem lelkesit az állítólagos eredményem sem! Tegnap reggelire szinte semmi sem volt itthon így alma volt a menü, később két főtt tojás. Ebédre kis sertéspörköltöt csináltam, magamnak párolt répával, de annyira nem hozott lázba. Hogy feldobjam magam valamiképp, csináltam egy pár sült almát cukormentes szilvalekvárral töltve. Csodálatos kettősség volt ebben a déli csókban. Az alma édes volt, de a lekvár enyhén savanyú. Érzéki, puha, meleg jóízű étel. Mint a szerelmes nő érintése! Be is faltam hármat, egész délutánra elosztva. vajon miért? Más nem is kellett, utána ami étel. Íme : Hát, rám fért egy kis kényeztetés! Köszvényem nem akar múlni a bal lábamból. Jövő heti léböjt talán tesz róla, hogy úgy meneküljön belőlem, mint Rambó a Kék Osztriga bárból. Ha nem, akkor még mindig ott van a kis balta. Amilyen jó állapotban vagyok, nem jelentene gondot suhintani egyet. Azért azt meg kell jegyeznem, hogy néztem tegnap, mint Al Bundy a Didibárban mert amikor kora reggel leültem a fotelomba érdekes látványban volt részem amikor lenéztem. Nem, rosszra gondolsz, még nem láttam meg :))) Viszont a hasam úgy tottyant le a combomra, mint egy leeresztett úszógumi. Gravitál a drága! Sőt ha felállok meg tudom csípni az eddig kőkemény hasamon a bőrt, mert kissé nagy lett rám. Úgy egy számmal, ha nagyon ügyes lenék meg tudnék fordulni a bőrömben. Ha kifogyok a hasamból rátetováltatok egy köténymintát és körben a derekamra a megkötőt. Hú , de jó lesz, ha meguntam csak föltekerem! Megyek, mert összeomlok itt neked és leírom a tutit, mire te rám szabadítod Csernust én meg szétharapom ha rám üvölt! Mind az összes fogammal! Megyek főzök valami koszt! ot! Holnap jövök....

5 megjegyzés:

  1. Ez normális. Szépen lassan húzódik majd vissza. Nem akarlak kiábrándítani, de az én hasam is lógott, mikor a legkevesebb volt a súlyom. Egészségedre az almát, jól hangzik:)
    Amúgy meg természetesen nem fogsz beledögleni:) Ez nem az a diéta:)

    VálaszTörlés
  2. Már előre szólok Csabám, hogy a léböjt használni fog, úgy a súlyod csökkenésének, mint az utálatos köszvényednek! Nálam bejött! :)

    VálaszTörlés
  3. Szia Csaba! Most itt tartok, mert egyszuszra tervezem olvasni az egészet, vagy kétszuszra - eddig csak beleolvasgattam a blogodba. Hát, köszi. Tényleg élmény, és nem csupán az írói ambícióid miatt, de ennyi humorral kezelni a dolgokat... :)))
    Szóval, én is gondolkodom, a magam 92 kilójával, de még nem döntöttem... :) És lehet, hogy kicsit előrelapozok, ahogy izgalmas könyveknél is szoktam :) - majd még meglátom, de addig is szívemből biztatlak: így tovább! És köszi a mosolyokat :)
    Nem írok mindenhova, mert akkor magamat fényezném, de itt jelzem: olvaslak! :) Itt vagyok!
    A régi szeretettel:

    Gősi Vali

    VálaszTörlés
  4. Hálás köszönet inspiráló szavaidért Valika!

    VálaszTörlés